Szentegyháza weboldala

Részlet Sándor Lajos Szakdolgozatából

Mi az, amivel egyre több és több turistát lehetne Szentegyházára csalogatni? Nyilván a strandok, a termálfürdők jó vonzerőt jelentenek. De Szentegyháza rendelkezik két, nagyon rossz állapotban lévő muzeális értékű örökséggel. Az egyik az 1836-ban létesült vashámor, melyet a víz ereje működtetett. Jelenleg romokban áll. A másik a Silye féle ványoló, mely szintén lepusztult állapotban található.

Mindkét létesítményt kötelezően és minél hamarabb fel kellene újítani és működőképessé tenni. Hadd lássa az ide látogató, hogy elődeink hogyan használták a víz erejét kovácsolásra és a posztó ványolására, tömörítésére.

Orbán Balázs a Székelyföld leírásában ezt írja: ”A deszkametszés főipara az Oláhfalviaknak. 61 társulati fűrészen évente több százezer deszkát vágtak ki és hordtak szét, de Szentegyházas-Oláhfalunak nem volt folyója, ahova fűrészeit, ezen életfeltételező eszközeit elhelyezze, lakósai azon merész gondolatra jöttek, hogy a Nagy Erdő aljában lefolyó Vargyas patakát és a vele egyesült Halaságot roppant dugákkal (gátlás) eltérítve eredeti irányától, bevezették falujukba, s eként adtak létet a Nagy Homoródnak, mely eldugás nélkül nem létezne.”

A XX század közepéig 61 vízifűrésze volt a településnek, amelyeket a víz erejével működtettek, most egy sincs, még romokban sem. A sok fűrész közül egy, a székelykeresztúri Múzeum tulajdonában mégis csak fenmaradt. Most már ideje lenne újjáépíteni egyet a még rendelkezésre álló dokumentumok alapján.

A vashámor, a ványoló és a vízifűrész olyan egyedi látványosságok lehetnének Szentegyházán, melyek sok turistát vonzanának a városba.